Maradj itthon! -Marcsi fogalmazás

Helló.:) A tanárnő kérte, hogy rakjuk fel a fogalmazásainkat, de lebetegedtem (meg ki is ment a fejemből csütörtökön), úgyhogy most tudtam felrakni. Ez még a Marcsié, én majd külön rakom az enyémet. :)

Emberek, honfitársaim, magyarok! E föld az, melyen születtünk, és melyen hűen meghalunk. Nem idegen, angol, német, francia föld, melyen születnek gyermekeink, és lesznek csontjaink eltemetve. Őseink e földért áldozták életüket, és értünk is, hogy mi, ne legyünk rabok, hanem szabadok. Atyáink e földön éltek, haltak a hazáért, és itt vannak eltemetve. Ők hajdan ezen elv szerint éltek: "E föld a bölcsőnk, és sírunk is, ha nem véd minket, majd mi védjük meg, és szabadítjuk fel".
Ezen elv leírja mit éreztek azok, akik e helyen harcoltak.
Miért mennénk el? Holmi értékes papírért, mellyel csecsebecséket tudunk vásárolni?
Hát nem! Nem engedhetünk a csábításnak! A szívünk, a szívünk az, ami ideköt minket. Felmenőink, hozzátartozóink is ezt akarnák, hogy maradjunk!
Maradni azon a földön, melyen életünk és halálunk, örömünk és szomorúságunk is született!
Hát maradjunk, és lelkünk halálunk első percében örvendezve tér fel az égbe, hogy "Ez volt otthonom, és alig várom, hogy visszatérjek.", és boldogan mondunk búcsút az életnek, mert otthon, egykori bölcsőnkben haltunk meg.
Társaim, hát ne hagyjuk itt hazánkat, miről ennyi jót lehet mondani! Vannak rossz dolgok is itt, de mit számít az, ha e hazában boldogan élünk és halunk.
Ezért én maradok!
A ti döntéseitek eredményében remélem, nincs eltérés az én döntésemet illetően!
Maradjatok, és haljatok meg boldogan!

Szózat

Vörösmarty Mihály 1836-ban írta meg versét, amely az Auróra nevű almanachban jelent meg 1837-ben.A költeményre Egressy Béni írt zenét 1843-ban, amikor annak megzenésítésére Bartay András, nemzeti színházi igazgató pályadíjat tűzött ki. A mű ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. A Szózatot második himnuszunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk. 1843-ban a Pesti Hírlap a költeményt „a nemzet béke s hadi dalának” nevezte. Míg a Himnusz egy ima, a Szózat sokkal inkább szónoklatnak. A Himnuszban az ima szinte könyörgéssé válik az utolsó versszakban, a Szózat sokkal lelkesítőbb, sokkal határozottabb, hazaszeretetre és hűségre ösztönzőbb. A szózat megzenésítve.

U.i: Házi feladat nem volt irodalomból.

Házi feladat #3 + Mondatszók

Indulatszók (jaj, hű, hűha, ahá, ohó, juj, ajaj, pfuj, óh, brr, halló, hé, lám, hohó, nahát, ej)

hangutánzó mondatszók (durr, bim-bam, püff, bú, vau, miau, kukurikú)

módosítószók (állítólag, bizonyára)

felelőszók (igen, nem, talán, esetleg, biztosan, feltehetően, kétségtelenül, valószínűleg, alighanem, csakugyan)

Az érzelmeinket sokszor kitudjuk fejezni egy-egy szóval. Ezeket érzelmet kifejező indulatszóknak nevezzük.

Házi feladat: Tanulni a mondatszókat.+ MF.89/4. Következő órára pedig a hetedikes nyelvtan Tk-t vinni kell.

Házi feladat #2 - Irodalom

Házi: Győzd meg a barátodat, hogy ne menjen el Magyarországról, és indokold is a füzetbe leírt kulcsszavakkal! (szép lányok, család, barátok,ősök,itt születtél, történelem,jó termőföld,ételek,idegen nyelv)

Kérdés

Annyira aktív vagyok, hogy jutalmat érdemlek. :o) Például azt, hogy valaki elmesélje, mi volt a versenyen.
Hogy kérdés is legyen: Mi volt a versenyen?

Off

Ez ugyan nem irodalom, nyelvtan, sőt nem is tananyag, de mégis. Érdemes elolvasni. Hátha hatásos tanácsokat ad:
http://www.urban-eve.hu/2013/11/08/visszaszamlalas-2014-ig-kihivas-96/

Kinézet+Vörösmarty Mihály

Hello.(:
Megcsináltam a kinézetet. Figyeltem a kikötésre, miszerint nem lehet rózsaszín, úgyhogy a pasztell mellett döntöttem. Remélem mindenkinek tetszik, visszajelzéseket várom. :)
Ha már itt vagyok, hoztam pár tudnivalót Vörösmartyról is -nem éri lemásolni, és beadni házinak!!!-. (Már csak azért sem, mert vázlatot kell írni.)
Tehát. Vörösmarty Mihály 1800-ban született Pusztanyéken (Fejér megyei kis falu, ma Kápolnyásnyék), egy elszegényedett nemesi családban. A gimnáziumi osztályokat Székesfehérváron, majd Pesten végezte el. Fehérváron készültek el első versei.
Miután végleg árvaságra jutott (egészen pontosan 17 évesen), a Perczel családnál helyezkedett el a Tolna megyei Börzsönyön, ahol tanította a Perczel fiúkat: Miklóst és Mórt. Elsősorban azért vállalta ezt a tanítósdit, hogy közben ő is okosodhasson, ezért majd' 3 évig élt Pesten a Perczel fiúkkal. Okítása mellett elvégezte az egyetemen a filozófiai tanfolyamot, majd később egyedül jogi tanulmányokat folytatott. 1820 végén, mikor hazaérkeztek, Vörösmarty egyre többet kezdett el foglalkozni az irodalommal. Ifjúkora legszebb titkának tartották tanítványai nővére iránt érzett reménytelen szerelmét, mely hatására művei nőalakjai közül többet is a szeretett lányról mintázott.
Görbőn ügyvédbojtár* volt, és ügyvégi oklevelet is szerzett, de nem akart ügyvéd lenni, így Pestre költözött, hogy költői tehetségéből éljen meg.
Ugrunk egy nagyot, ugyanis elérkeztünk a negyvenes évekhez. Ekkortájt Wesselényi Miklós és Deák Ferenc barátja, valamint a Védegylet elnökségi tagja, újságcikkeiben Kossuth mellé állt. Alapítója, és mindvégig legbefolyásosabb tagja volt az Ellenzéki Körnek. Ez az egyesület adta ki Petőfi verseit is.
1843-ban megnősült, feleségül vette Csajághy Laurát, 26 éves korkülönbséggel (ilyenkor szokták mondani, hogy a szerelemben nincs korhatár, ugye?). Politikai és közéleti szerepet vállalt a forradalom győzelemre vitelében: tagja volt a Közcsendi Bizottságnak, sorozóbizottsági elnök volt, és részt vállalt a március végi Habsburg-ellenes kiáltvány megfogalmazásában. Követte Kossuthot mindenhová, s a trónfosztás** után a kegyelmi szék*** bírája lett.
A világosi fegyverletétel után bujdosott, később azonban feladta magát. Szerencséjére egy jóindulatú hivatalnok közbenjárásával felmentették, így 1850-től családjával együtt földbérlőként szülőföldje közelében telepedhetett le. Halálában valószínű, hogy közre játszottak az anyagi gondok, betegségek, valamint a lelki fájdalmak.1855-. november 17-én Pestre költöznek, hogy közel legyen az orvosi segítség, ám  délután  lépcsőn fölmenet összerogyott; lefektették, de nem kelt fel többé; utoljára november 19-én életének 55., házasságának 13. évében agyszélhűdésben meghalt.

*ügyvédsegítő
**megfosztani valakit/valakiket a tróntól
***bíróság

Házi feladat.

Sziasztoooook! A tanárnő engem bízott meg, hogy küldjem a leckét a hiányzóknak. Szóval, a mai lecke nyelvtanból, hogy ebben a szövegben (mindjárt leírom) ki kell keresni, és meg kell határozni a szófajokat. És ki kell írni, hogy mi az az igenév.

                                                                            A papír

 

Az emberi civilizáció legfőbb hordozója, közvetítője a Felső-Nílus mocsaraiban növő magas sásról, a papiruszról kapta a nevét. Az egyiptomiak hajdan felhasogatták hosszú hajtásait és eltávolították belsejét. Amikor két ilyen bélréteg csíkjait merőlegesen egymásra helyezték, összepréselték és ledönygölték, azokat a növény ragadós nedve pergamenszerű lapokka fogta össze. Ezután a lapokat feltekerték.

Ennyi lenne.:)

Sziasztok! Arra gondoltam, hogy, ha már Kölcseyről tanulunk, akkor írok róla pár dolgot!:)
Szóval... Kölcsey Ferenc 1790-ben született Sződemeteren egy jómódú középbirtokos családban. Egész fiatalon, már árva volt. Egy gyermekkori himlőben fél szemére megvakult. A Debreceni Református Kollégiumba járt. Visszahúzódó fiatal volt és a könyvtárban érezte a legjobban magát. Egyedül, magányosan élte életét.

Tagfelvétel

Mindenkinek, akitől kaptam levelet, küldtem meghívót. Remélem, hamar ráéreztek a dolog ízére, és nagggyon aktvak lesztek. Mindenről lehet írni, ami irodalommal vagy nyelvtan. Várom a bejegyzéseket. És persze a házi  feltételét is.  Szívesen venném, ha valaki mellékelné valahogy Magyarország megyéinek a képét, illetve Mo. hegy- és vízrajzának képét. Vagy linket, ahol megnézhetitek. Nem azért mert én nem tudnám, hanem, hogy ti gyakoroljatok, ismerkedjetek a bloggal.

Ez pl elég jó szórakozás. http://www.tananyag.almasi.hu/paja/domborzat/